2017. november 18. szombat Jenő napja
A tartalom megtekintéséhez flashplayer szükséges / Nem elérhető a tartalom
Nyitóoldal < Az új Pogányvölgy
Köszöntő
Elhelyezkedés
A megszentelt föld
Az új Pogányvölgy
Jelenleg nincs aktuális szavazás!
1 / 1
  • Az új arculat

Az ezerkilencszázhatvanas évektől a balatoni fürdőélet már tömegeket szolgált.. A magyar nyaralóközönség mellett gyors ütemben fejlődött, vált a nemzetközi turizmus részévé, így a környező települések lakói is új munkalehetőséghez jutottak.
(A fejlődő tóparti községekbe költözött a fiatal népesség egy része a Pogány völgyéből is.) A térségben az államosított földbirtokokon már az ötvenes évek elején megszervezett állami gazdaságok közül nagy hatással volt a táj agrárgazdaságára a Balatonboglári Állami Gazdaság. A szőlészet és a borászat, a gyümölcsök (őszibarack, dió, mogyoró) termelésének korszerű, külhonban is versenyképes nagyüzeme volt.
A Pogány völgye mai is a Dél-Balaton egyik legfontosabb szőlő-, és gyümölcstermelő területe. A nagyüzemek mellett a közepes és családi léptékű gazdaságokat is a fejlett kertészeti - borászati kultúrára és a termőtáj kiváló adottságaira alapozták. A vidék szőlőtermelő dombhátai kitűnő löszös és erdei talajok.
A térség települései 1990-től önálló önkormányzattal bírnak, a táj fejlesztését célzó társulást alakítottak. A népesség itt is idősödött.

Az egyre sikeresebb családi pincészetek, a gyümölcstermelési társulások, a sikeres, külhonba szállító gépgyártó üzem (Lengyeltótiban), az öreglaki vadfeldolgozó, az erdészet és a működő családi gazdaságok nem ellensúlyozhatták a másfél évtizede felgyorsuló gazdasági változások kedvezőtlen hatásait. A szezonális balatoni turizmus enyhítheti, de nem oldja meg a foglalkoztatás gondjait. A néhány száz lelket számláló községek lakóinak egy része (községenként változó arányban) roma. A munkalehetőségek szűkössége különösen nehezebbé tette életüket.