2017. augusztus 24. csütörtök Bertalan napja
A tartalom megtekintéséhez flashplayer szükséges / Nem elérhető a tartalom
Nyitóoldal < A térség központja
A térség központja
Önkormányzat
Kisebbségi önkormányzat
Jelenleg nincs aktuális szavazás!
1 / 1
  • Lengyeltóti kisváros
Lengyeltóti a kezdetkor

Honfoglaló elődeink avar és szláv lakókkal találkoztak itt. A Villa-tout néven való okleveles említés XI. századból való. István és utódai szláv katonákat rendeltek ide. Többször átépített, Id. Szent Jakabnak szentelt temploma Árpád-kori. A honfoglaló Pok nemzettség egyik sarja IV. Béla királyunkat nemcsak a tatárok elleni harcban, de országépítő munkájában is segítette. Tóthi Móricznak hívták e nagyurat, aki érdemeinek tudhatóan pohárnokmesterré emelkedett. Az ő atyafiságukhoz tartozott a Lengyel-család. Az ő nevük és Szent István szláv katonái után nevezték el a települést.

- Lengyeltóti központi szerepe

Máskülönben a középkorban a Győr nembeliek, a Kám (Kean) nemzetség is érdekelt volt Lengyeltótiban.
A hódoltság idején sem néptelenedett el, ekkor is elmagyarosodó szláv eredetű nép lakta, majd a XIX. század elején németek is otthonra találtak itt. A Lengyeleket követően Fechtig-család, majd a Zichyek voltak a település nemes lelkű földesurai. A XIX. század végén Lengyeltóti már polgárosodott település, méltó a járási székhely ranghoz. Főszolgabírói hivatal, járásbíróság, telekkönyvi hivatal, adóhivatal, körjegyzőség, csendőrség, posta és távíróhivatal működött. 1926-tól közvilágítása, autóbuszjárata van. (Ez utóbbi Boglárig is közlekedett.) Egyesületek szerveződtek, orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek, kereskedők, nagy számban iparosok telepedtek meg.

- Változások

A Nagyatádi-földreform 780 kat. hold földet juttatott a cselédeknek, akik a zsellérekkel együtt a népesség 40 %-át adták. Az uradalmi földbirtok csökkenésével járt, hogy a feleslegessé vált mezőgazdasági munkások elvándoroltak a településről. A cselédek a pusztákon éltek, Mohács-szőlőhegyen, Nagytatárváron pedig szegényebb sorsú parasztcsaládok.

- Lengyeltóti a II. világháború alatt

Lengyeltóti - más jóakaratú magyar településekhez hasonlóan - a II. világháború éveiben menedéket adott a lengyeleknek. Őket a vármegye által 1939-ben kórház céljára megvásárolt kastélyban helyezték el. 1944-től a budapesti közkórházak ide menekített részlegei működtek itt, majd orosz parancsnokság alatt hadikórházként működött. Felújítás és átalakítás után 1947-től tüdőkórház lett, 1949-től 120 ágyas intézménnyé fejlődött. E népbetegség leküzdése után a kórház felszabaduló kapacitásaira építve belgyógyászati ellátást szervezetek (1976) - majd 1977-től a Marcali Kórházhoz rendelték.

- A központi státus leépítése

1950 és 1977 között a polgárosodott települést visszafejlesztették. Előbb Fonyód, majd Marcali, későbben Boglárlelle központhoz tartozott. A település lakói és mindenkori vezetői az elvett szerepkör igényével szolgálták Lengyeltótit. Sikerrel, hiszen először nagyközség, majd 1992-ben ismét városi rangú település lett. A település üdülőváros arculattal bír. (A vendégforgalom évről-évre nő.) A Kéktó üdülőfalu, Zichyek kastélya (a szép épület ma még Marcali város kórháza, a kastély parkja) a kisváros legszebb értékei.

- Polgári úton

Lengyeltóti olyan kisváros, ahol a népi-, és a polgári hagyományok ötvöződnek. A néptáncnak és a sportnak, a zenének egyként hagyományai vannak. 1916-ban alakult meg a sportegyesület, a teniszt, a labdarúgást a korcsolyázást művelték. Később fejlődött ki az asztalitenisz és a sakk . A női kézilabdázást is szívesen művelik és meghonosodott az autósport is.

- Új központi szerep

Gyugy, Hács, Kisberény önálló önkormányzattal bírnak és a Lengyeltóti körjegyzőség társult települései. A Pogány-völgy városaként a terület és településfejlesztési programok gesztora. A népi hagyományokhoz való kötődés rendkívül erős, ugyanakkor közművelődési intézményeinek, egyesületeinek köszönhetően nyitott a modern kultúra értékei felé is. Ezért tartanak itt nyaranta jazz-táborokat.

- Büszkeségek

Pusztaberény, az ősi Árpád-kori település Lengyeltótihoz tartozik. A jeles költő, Fodor András édesapja ezen a vasútállomáson szolgált vagy tíz évet -; így érthető, hogy a meghatározó gyermekkori élmények, majd a szerelem, a házasság is e tájhoz kötötték. (A költőt egyébként Fonyód és Lengyeltóti is saját - édes - gyermekének tartja.) A táj vonzásának meghatározó eleme a nagyberek, a vízi világ, az erdők és a rétek. Akár jó Balassink is megénekelhetné az itteni legelőket. Századok óta híres ménest nevelnek itt. (A Furiuso állományt Ludwig von Bayern királyi herceg adományozta, a kisbéri tenyészet a Dalmandi Kombinát sülvényi méneséből került ide.)